Megismerkedtünk Dr. Stephen Gergatz belgyógyász úrral, Istvánnal, a magyar konzullal. Elvitt minket egy fantasztikus autós körútra itt New Orleans-ban és néhány órán belül megismerhettünk egy sor híres helyet a környéken, nem utolsósorban magyar vonatkozású épületeket is. Sőt, egy ebédre is a vendégei voltunk a Byblos görög étteremben, nekünk már csak a kávé maradt a Magazine Street-i Sucre-ben.
Nem fogjátok elhinni (vagyis dehogynem), de ismeri ‘Ambrus bácsit’ (Galántai Ambrust) aki három éven át a New Orleans-hoz közeli Árpádhon nevű településen magyarok leszármazottjainak tanított magyar nyelvet. Na mit szóltok? Persze ezt most csak anyu, mami és a tesóim értik. A többieknek annyit, hogy pl. Ambrus bácsi tolmácsolt nekünk amikor a kórussal Olaszországban voltunk 6. osztályos koromban (illetve amikor az olasz kórus Fótra jött). Sajnos azóta megszűnt a tanítás, mivel megszűnt a szövetségi és a magyar támogatás is.
A kultúrkörút keretében elmentünk a Kossuth emléktáblához a Lafayette téren, és megtudtuk, hogy Louis Kossuth, ahogy az USA ismeri, 8000 ember előtt beszélt a reformokról, a kor szelleméről, a demokráciáról (“Democracy is with the people about the people.” – minden kezdő angolos megirígyelhetné az egyszerűség és kifejezőkészség ezen formáját, már csak azért is mert Kossuth az archaikusabb shakespeare-i és bibliai angolt sajátította el a börtönévek alatt), stb. Kossuth erre a néhány napra a szintén Louis nevű hotelben szállt meg (Louis Exchange – ma Omni Royal Orleans Hotel).
Aztán láttunk egy volt magyar gyárat, megtudtuk, hogy nagyjából kik vannak itt amerikai magyarok és mit csinálnak (gyártulajdonos, pincér, kutató, ingatlanos, stb.). A New Orleans-i magyar túra egy külön fejezetet érdemel, és fotókat. Ezért erre még mindenképp visszatérek.
Az autókázás során gyönyörű házakat láttunk a Garden Districtben, a városközpontban, és a Faubourg Marigny nevű színes művésznegyedben. Sajnálom hogy nem jegyzetelgettem, mert István fejében egy kis helyi építészettörténet halmozódott fel az évtizedek során.
Megfigyeltük már, hogy, hasonlóan a magyar utcanévadási szokásokhoz, New Orleans-ban is számos szomszédos utcanév egy adott tematikára épül, pl. a városközponthoz közeli múzsanevek (Melpomene Avenue, Thalia Street, Erato St, Clio St), aztán a napóleoni háborúk csatái (Austerlitz, Marengo, Milan).
És kaptunk egy hasznos tippet is: legyen nálunk egy síp a kulcstartón. A biztonság kedvéért.
5 responses so far ↓
Veronika Csordas // Szeptember 20, 2007 at 7:55 am |
Mindent elolvastam, mindent megnéztem. Köszönöm! Anyósca
attilachordash // Szeptember 20, 2007 at 6:22 pm |
És Gergátz úr kertjében láttunk először kiszáradt kabócát, márpedig a kabóca esszenciális elem New Orleans-ban, ő felelős az alaphangért. Ancsi, remélem írsz majd egy bejegyzést a kabócáról is, hiszen le is fotóztuk.
zoltan // október 16, 2007 at 1:11 pm |
kedves anna, olvastam erdekes beszamolod a varosnezesrol, kedves baratunk Istvan dr vezetesevel,
mit csinalsz NOban? meddig maradsz?
üdv.
zoltannewyork@aol.com
annplugged // október 16, 2007 at 10:54 pm |
Szia Zoltán, itt dolgozunk.
Attila kutat a Tulane-en, én pedig a Gulf South vállalatok online reklámkampányait kezelem, és segítek a New Orleans-i cégeknek egyenesbe jönni, és még azon is túl. És te, Zoltán?
Gerencsér Csaba // február 6, 2008 at 2:41 pm |
Nagy örömmel olvastam a magyarokról, akik New Orleans-ben élnek, valamint a Kossuth emléktábláról. Van még egy érdekes magyar vonatkozása a városnak. Itt élt Paul Morphy, az első nem hivatalos sakkvilágbajnok. Egyik magyar, Löwenthal János nagy barátja és ellenfele is volt, 1860-ban könyvet is írt róla, angolul. Majd Maróczy Géza nagymesterünk írt róla nevezetes könyvet, németül, 1909-ben és 1925-ben. Magyarul is jelent meg róla egy könyv, 1995-ben, melyet jómagam szerkesztettem Bilek nagymester besegítése mellett. Igen, a helyi nevezetesség a Royal Street 417, ahol élt és meg is halt. Csak most látható a neten, hogy milyen szép környezetben lakhatott. Ez a város maga a történelem… Én jártam Velencében, de ez sokkal szebb annál… mégha nem is voltam ott.